A whiskey aranyat ér

A whiskey fogyasztásához egyfajta, nehezen leírható, de abszolút átélhető életérzés társul. Ez a nedű karakterének, aranyló varázslatának köszönhető, amivel a világon milliókat biztat koccintásra.

Mi sem bizonyítja jobban az erejét és hevét, mint a Japánok, hozzá kapcsolódó története. A skótok már évszázadok óta pontosan tudták mitől válik azzá az aranybarna nedű, amivé. Rajongás tárgyává. A japánokhoz hajókon ért el ez az ital, ami addig, ott ismeretlennek számított. S mi az, amit a távol-keleti nép mentalitásáról biztosan tudni lehet?

Hogy kitartóak, nem restek tanulni, akár évtizedeken át, és precízek. Ez a mesterhármas, már ami a hozzáállást illeti ebben a históriában is főszerephez jutott. Az a japán fiatalember, aki kitanulta a gyártás minden csínját-bínját nyakába vette a világot, s egészen Skóciáig utazott, legalábbis a legendák erről tanúskodnak. Hiszen hol lehetne jobban elsajátítani a tradicionális tudást, mint a bölcső szívében? S hogy hova kötött ki ez a hajó? Azt ma már pontosan látjuk, lévén a világ nagy whiskey uralkodóihoz Japán is csatlakozott.

Az idők során a hagyományokra alapozó tudáshoz egyéni tapasztalatok és különleges eljárások is társultak, így tudott a szaké népe egy másik italfajta felvirágozásában is tevékenyen részt vállalni. Az, hogy önnek inkább a kanadai, vagy skót típus ízlik jobban kizárólag ízlésének kérdése. Nincs jó, jobb választás. A lényeg, hogyha végigkóstolta a lehetőségeket, ha megérezte az érlelésben fellelhető különbségeket, ha a bársonyosság, selymesség már a tapasztalataiban él, mint kortyolt jellemvonás, akkor amennyire lehetett, s amennyire kívánta megismerhette az aranybarna cseppek titkát és a világra szóló vonzalom okát.