A tequila lelke a kék agávé

Trükkös a helyzet, ugyanis mindazon nedűk, amelyeken nincsen feltüntetve, hogy 100 százalékban agávéból készültek, bizony ebbe a típusba tartoznak. A mexikóiak nemzeti italának előállítására szigorú szabályok vonatkoznak. Így aztán semmiféle utólagos keverés nem engedélyezett, és az sem mellékes, hogy pontosan milyen agávéból nyerik az ital velejét.

A szabályozások jó minőséggarantálók

Bár a paragrafusok megléte nem mindig egyszerűsíti le a szeszgyártás folyamatát, ám azért bőven van haszna a logikus keretek megállapításának. A mexikói törvények a minőséget, konkrétan a prémiumminőséget és annak megőrzését védik. Ha ugyanis a gyártók betartják a szabályokat, akkor az előállítás során megszülető nedű nem szenvedhet milyenség tekintetében csorbát.

A tequila ízesíthető?

Az érleletlen, azaz kevésbé vonzó ízvilágú variációkat néhány összetevővel fel lehet javítani. A karamell, a természetes tölgyfa kivonat, a fruktóz szirup és a glicerin is ebbe a kategóriába tartoznak. A mexikóiak mindenféle kísérő nélkül isszák a legszívesebben a hazafias italukat. Ez azért érdekes tény, mert Európában úgy tűnik, konkrét szokások vonatkoznak a nedű tálalására és ízlelésére.

A tequila fogyasztása kőbe van vésve?

Ha gold, akkor fahéj és narancs, ha sylver, akkor só és citrom. Ennyi és ennél se több, se kevesebb? Ugyan, dehogy! Kár lenne tagadni persze, hogy a fogyasztás rituáléja sokakat magával ragad, de a nedű önmagában, jéggel, bárhogyan tökéletes választás. Ha pedig nem akarja, akkor nem kell kísérőket társítania hozzá.