A Monin szirup a természet ízerejével arat
A szirupokkal szemben felfedezhető némi ellenérzés a köztudatban. Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy különösen régebben akadtak egészen zavarba ejtő variációk. Ez pedig nem olyasfajta zavar volt, ami pozitív. A megdöbbentően mű ízek eltántorító erővel bírtak, ahogy a messziről neonban fénylő színárnyalatok sem tűntek bizalomgerjesztőnek.
Ezek a kollektív tudatba beégett rossz élmények aztán átmentek általánosításba, ami viszont abszolút téves útnak bizonyult. Főleg, hogy idővel a szirupok előállítása is fejlődött, és az egykori műanyag aromák helyett előkerültek a természetes ízjegyek, amik semmilyen értelemben sem túlzóak.
Az édesítés mértéke is a helyére került, mert ezen a színtéren is akadtak szájakat összehúzó problémák.
A szirupokat ma már előszeretettel alkalmazzák a bárokban a koktélkészítő mesterek. Nem csoda persze, hiszen a segítségükkel ezernyi íz varázsolható a poharakba. Viszont a hétköznapi felhasználás is előtérbe került. Így aztán ma már a kamrákban és a konyhák polcain is fellelhetőek a nektárokat rejtő üvegek.
A Monin szirup sütéshez is alkalmas?
Igen. A desszertek meghálálják az eltérő ízkarakterek jelenlétét. Szószokat, önteteket, mártásokat, dresszingeket készíthet a közbenjárásával, de konkrétan, mint sütemény hozzávalót is bevetheti. Pontosabban csepegtetheti. A mind a 10 ujj megnyalására sarkalló végeredmény pedig garantálható, mindenféle műérzés és műhatás nélkül.