Jó ezt tudni, viszont kár lenne tagadni, hogy a legtöbben nem a fogások időpontjához igazítják a koccintásokat. Ezzel pedig nincs is semmi baj. A kérdés már csak az, hogy melyik gyártó termékére voksoljon? Merthogy bőven akadnak ízletes variációk.
Az uniós szabályozások egységesítik a minőséget
Az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy milyen típusú nedű viselheti jogosan a brandy elnevezést. Így aztán kizárólag azok a borpárlatok büszkélkedhetnek ezzel a keresztelővel, amelyeket tölgyfahordóban érleltek. Ugyanezek az előírások vonatkoznak az Amerikai Egyesült Államokban forgalomba hozott italokra is. Ez azért lényeges momentum, mert így a minőség biztosított. Az már más kérdés, hogy egyes gyümölcslikőrök is félig-meddig viselik ezt a nevet, például a cherry brandy, amely azonban nem borból lepárolt nedű. Ugyanakkor a francia cognac jogosan tartozik a borpárlatok családjába, de a magyarok nem egyszer konyakként hivatkoznak rá.
Mit keres a borpárlat a konyhában?
Kifejezetten sokat. Az ízesített variációk kiválóan felhasználhatóak desszertekhez vagy almás ételekhez, kísérőként. Ám van az édességek világán túl is élet. A különböző extra páclevek határozottan meghálálják a jelenlétét.
A brandy magában vagy jégre töltve az igazi?
A hűvösebb ital lágyabb, kevésbé kelt maró érzést a szájban, ezért aztán a jéggel való párosítás jó döntés, de némi hűtéssel is megoldható az ideális állapot elérése. A hőmérséklethez köthető különbségek oka, hogy a nedű melegen hígabbá válik, míg alacsonyabb hőmérsékleten viszkózusabbá.