Bodza- és szegfűszegvirág, ezerjófű, narancshéj, kálmos- és örménygyökér. A felsorolást hosszan lehetne folytatni, már ami az egyes ízesítőket illeti, de a legjobb, ha saját ízlelőbimbóira bízza az analizálás feladatát. Az édesítetlen vermut variációk kesernyések, ezek „száraz” jelzővel rendelkeznek, míg az édesített alternatívák sokízű világa izgalmas kortyolnivalókat kínál.
Érdekes történelmi adat mesél arról, hogy miként alakult ki a fűszerezés szokásának dimenziója. Azt gondolhatná az ember, hogy az egyes növények alkalmazása teljesen tudatos döntésként került az alkoholkészítés célkeresztjébe, ám ez nem teljesen fedi a valóságot. A tudatosság stimmel, de a cél kicsit más volt egykor, mint ma. Az olcsóbb boroknak ugyanis olyan savanyú, keserű utóíze volt, ami nem egyszer ihatatlanná tette őket. De a találékonyság nem ismer határokat, így aztán előkerültek a jellegzetes, erőteljes ízjegyű fűszer- és gyógynövények, amik tulajdonképpen feljavították az alap nedű minőségét.
A mai vermut is így alakult ki a XVIII. században, de természetesen napjainkban már nem a minőség feljavítása az ízesítés mozgatórugója. A kínálatunkban prémium kategóriás variációkat találhat, amik egyaránt alkalmasak a családi, baráti összejövetelek megkoronázására. Ami a felhasználás egyéb területeit illeti: kiválóan megállja a helyét, mint koktél alapanyag, de a gasztronómia sem nélkülözheti a jelenlétét, mivel pazarul helyettesíthető vele a fehérbor.